Érdekességek
A rendszeres mindennapos testmozgás segít a stroke kialakulásának csökkentésében
2017.04.06Túl sok? Ki kell próbálni, hogy 30 percet sétával töltünk hetente ötször, ezáltal 24%-al fog csökkenni az infarktus kialakulásának veszélye. Másképp fogalmazva azok a fizikai aktivitások, amelyek 1000-2000 kcal égetnek hetente, azok révén 24%-al, azok, amelyek 2-3000 kcal-t, azoknál 46%-al csökkenhet a stroke kialakulásának előfordulása. De itt nem mindig érvényesül, „a több, az mindig segít” elv, hiszen ennél nagyobb energiafelhasználás esetében nem találtak összefüggést. Erre a magyarázatot sem könnyű megtalálni.
A fenti idézett kutatások az Egyesült Államokbeli vizsgálatokat támasztották alá, mely szerint minimum 30 perc közepes fizikai aktivitás ajánlott a hét majdnem minden napján. Az amerikai Közegészségügyi Intézet úgy találta, hogy ennek a megduplázása még inkább csökkenti a stroke kialakulását. A kutatásban 11 130 férfit vizsgáltak, akik 1916 és 1950 között végeztek a Harvard Egyetemen, ennek nem a diszkrimináció az oka, csupán az, hogy ebben az időszakban nők még nem jártak az egyetemre. Ez a típusú edzéshatás természetesen a nőkre is igaz, bár a férfiak egyes kutatások szerint a veszélyeztetebbek.
Azonban nem mindegyik típusú edzés ugyanolyan hatékony. A közepes intenzitású mozgásformák a leghatékonyabbak. Ilyenek az élénk séta, a kertészkedés, a lépcsőzés, a kerékpározás. A könnyű fizikai aktivitások, mint a bowling, vagy a háztartásbeli munka nem hoztak ugyanolyan eredményt.
A közepes intenzitást a vizsgálatot végző kutatók óránként és testsúly kilogrammonkénti 4,5 kcal-ban állapították meg. A sebes séta mellett a heti háromszor egy óra tenisz 2000 kcal-t éget, csakúgy, mint a négy óra golf.
Régebben azt hitték, hogy a mozgás veszélyes.
Az Amerikai Egyesült Államokban évente 150 000 ember hal meg stroke következtében, ezek nagy része a 65 év felettiek közül kerül ki. A “Brain attacks”-ek, vagyis az agyi történések szintén a vezető hosszú távú képességcsökkenéshez tartozó problémák egyike.
A vizsgálatokat a mozgással és stroke-al összefüggésben 1962-ben kezdték el a Harvard Egyetemen, ebben az időben még károsnak gondolták a mozgásnak a szív működésére gyakorolt hatását. Kimutatták, hogy a rendszeresen sportoló középkorú férfiaknál a szívvel kapcsolatos problémák kialakulásának veszélye csökken, egészen 50 éves korig. 50 év felett ez a védő hatás némileg csökken, hacsak nem folytatják tovább a megszokott, rendszeres közepes intenzitású fizikai aktivitást.
A tanulmány szerint soha nem késő elkezdeni a sportot. Azok a tanulók, akik egyetem alatt inaktívabbak voltak, de később elkezdtek rendszeresen sportolni védettebbnek bizonyultak a szívet érintő betegséges kialakulásában, mint azok, akik az egyetem alatt válogatott sportolók voltak, de ahogy végeztek abbahagyták teljesen az aktív életmódot.
Ehhez az eredményhez még hozzájárul a Harvard kutatás szerint, hogy a közepes intenzitású fizikai aktivitás csökkenti a vastagbél és a diabétesz kialakulásának esélyét. A fizikai aktivitás logikusan azért csökkenti a szívbetegségeket és stroke-t, mivel csökkenti a a testsúlyt, a vérnyomást, és fenntartja a normális vércukorszintet. A fizikai aktivitás megelőző hatásán kívül hozzájárul a koleszterinszint normál tartományban tartásához, a vérlemezkék összecsapzódását elősegítő, illetve más alvadási anyagok koncentrációjának csökkentéséhez.