Érdekességek
A hőség miatt egyre kevesebbet mozgunk – Európát is fenyegeti a „forró inaktivitás” járványa
2026.08.26A hőség miatt egyre kevesebbet mozgunk – Európát is fenyegeti a „forró inaktivitás” járványa
A klímaváltozás nemcsak a hőhullámok számát növeli, hanem lassan átalakítja a mindennapi életünket is. A legújabb a The Lancet szakmai lapban megjelent, 156 ország adatait elemző kutatás szerint a tartós meleg mérhetően csökkenti az emberek fizikai aktivitását, és ez a hatás Európában is egyre látványosabb.
A hőség és az inaktivitás kapcsolata
Amikor a hőmérséklet tartósan 27–28 °C fölé emelkedik, a szervezet hőterhelése jelentősen meg nő, a szívnek nagyobb munkát kell végeznie, a testmozgást pedig egyre nehezebbnek érzzzük.
A kutatás eredményei szerint minden olyan hónap, amelynek átlaghőmérséklete 27,8 °C felett volt, globálisan 1,44 százalékponttal, az alacsonyabb jövedelmű országokban 1,85 százalékponttal növelte a fizikai inaktivitást.
Ez a hatás tehát nemcsak a trópusokon jelentkezik, Európa déli és középső része is egyre gyakrabban éri el ezt a hőmérsékleti küszöböt.
Mit jelent ez Európában?
A mediterrán térség a leginkább érintett Spanyolország, Olaszország, Görögország és Portugália már ma is évente több olyan hónapot él át, amikor a hőség csökkenti, sőt visszafogja a lakosság aktivitását. A kültéri sportolás időablaka szűkül, a hőhullámok alatt pedig sokan teljesen elkerülik a mozgást.
A közép-európai térség, így hazánk sincs biztonságban
Magyarország, Horvátország, Szerbia, Ausztria és Szlovákia az elmúlt években rekordhosszúságú hőhullámokat tapasztalt. A kutatás előrejelzése szerint 2050-re ezekben az országokban is folyamatosan nőni fog az inaktivitás mértéke, különösen a nyári hónapokban.
A fizikai inaktivitás egészségügyi következményei
A mozgáshiány növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz, az elhízás és bizonyos daganatok kockázatát. A globális modell szerint 2050-re a hőség okozta inaktivitás akár 0,47–0,70 millió többlethalálesetet eredményezhet évente – ennek egy része Európában jelentkezik majd.
Ennek a klimatikus változásnak vannak gazdasági következményei
A fizikai inaktivitás csökkenti a munkavállalók teljesítőképességét, növeli a betegszabadságok számát, és lassítja a gazdasági növekedést. A kutatás szerint 2050-re a globális termelékenységkiesés 2,4–3,7 milliárd USD lehet évente – Európa ebből jelentős részt visel majd.
Európa miért különösen sérülékeny?
A sűrűn beépített városok, így például Budapest, Madrid, Milánó extrém módon felmelegszenek és városi hőszigetek alakulnak ki. Az idősebb korosztály érzékenyebb a hőstresszre, és hajlamosabb kerülni a mozgást. A déli országokban a kültéri sportkultúra a jellemző, hiszen a sportolás nagy része szabadtéren történik. A hosszú munkanapok miatt sokan csak délután tudnak mozogni, a déli 13-17 óra között elterjedt a szieszta – éppen akkor, amikor a legerősebb a hőség.
Adaptáció és megelőzés, mit tehetünk Európában?
Elsődleges megoldás a hőhöz alkalmazkodó várostervezés, több árnyékos sétaútvonal, zöldfelületek növelése és ivókutak és hűsítő pontok kialakítása városszerte. Klimatizált, megfizethető sportlétesítményeket kell tervezni és megépíteni, hogy az idei nyárra is jellemző hőhullámok idején a beltéri, hűtött edzőterek hozzáférhetősége kulcsfontosságú megoldás lehet.
Hőkockázati kommunikáció
Növelni kell az ajánlásokat minden kommunikációs területen a biztonságos edzésidőpontokra vonatkozóan, a hidratációs útmutatókat kell készíteni és időben kell a figyelmeztetések kiadni a várható nagymértékű hőstresszre.
A hosszú távú megoldás továbbra is a globális felmelegedés mérséklése, a kibocsátások csökkentése
Szerkesztői megjegyzés: A klímaváltozás miatt növekvő hőmérséklet Európában is egyre több embert tart vissza a mozgástól. Ha nem alkalmazkodunk, a fizikai inaktivitás növekedése egyre több krónikus betegséget, több korai halálesetet és jelentős gazdasági veszteséget okozhat.
A megoldás a hőhöz való alkalmazkodás, a biztonságos mozgási lehetőségek megteremtése, és a klímaváltozás lassítása.
https://www.thelancet.com/journals/langlo/article/PIIS2214-109X(25)00518-2/fulltext
